A Coffea nemzetség minden faja fás szárú, de találunk köztük alacsony cserjéket vagy akár tíz méter magasra megnövő fákat is. A levelek színe a zöldön kívül a sárgástól egészen a bíborvörösig változhat. A kávéivók szempontjából két fontosabb és két kevésbé fontos fajt különböztetünk meg a nemzetségen belül. A Linné által 1753-ban meghatározott Coffea arabica az egyik legfontosabb faj, ez adja a világ minőségi kávéját alkotó arabica kávébabot. Az arabica kávén belül megkülönböztetjük a Brazíliában termesztett „brazil típusú” kávébabot, illetve a világ többi részéből származó „más gyenge kávéfajták” babjait.
A másik főfaj robusta kávébab, amely keményebb, erősebb ízű, többnyire az arabica kávé ízének elmélyítésére használnak. Az átlagos arabica növény egy nagyra nőtt bokor sötétzöld, ovális levelekkel. A termése és az élénkpiros, cseresznyére emlékeztető bogyó szintén ovális, és többnyire két, kissé lapított magot rejt, ez maga a „kávébab”. A robusta fajba tartozó egyedek bokrok akár 10 méter magasra is megnövő, de sekély gyökérzettel rendelkező kisebb fák. A kerek termések 11 hónap alatt érnek meg. A magok oválisak és kicsit kisebbek, mint az arabica kávébabok.
Jelenleg a világ termésének kétharmadát az arabica adja, amelyek érzékenyebbek a betegségekre, mint a robusták. Mindkét fajták telepítés után 3-4 évre teremnek először, és a körülményektől, gondoskodástól függően 20-30 évig termőképesek. Ezt követően újra kell telepíteni az ültetvényeket. Mindkét fajta sok csapadékot és napfényt igényel. 15-29 C-fok mellett érzik jól magukat. Ha a hőmérséklet fagypont alá esik, a növény elpusztul.
A két másik, kisebb jelentőségű kávéfaj a C.liberica és a C.excelsa, amelyek a kevésbé használt liberica illetve excelsa babokat adják.