Selyemszitanyomás fekete plexiüveg.
Elegáns tároló fekete plexi üvegból készült. Cukortartó, kapszulatartó, vagy akár kávékínáló.
Venditore Caffé Kft - Portioli Magyarország
A nyerő választás a kávézójának.
By portioli
A kávéfőzőgép használatához tapasztalat és gyakorlat szükséges. A termikus egyensúly a legfontosabb tulajdonság a kávégépeknek -ehhez elengedhetetlen a víz és a belső nyomás folyamatos ellenőrzése. A víz hőmérséklet és nyomás kiegyensúlyozott működése elengedhetetlen a tökéletes kávéhoz.
A teljesen elkülönített rendszerben a víz átfolyik az őrölt kávén, amit előzőleg belenyomtunk a filterbe. Ez az a pillanat, amikor az infúzió végbemegy – az elkülönülő részecskék, olajok, gázok összekeverednek, és megalkotják az Olasz Eszpresszó karaktereit.
A kávégép akkor teljesít a legkiemelkedőbben, ha minden eleme tökéletesen beállítva, a kávéőrleménynek megfelelően.
Az őrölt kávé összetevő részecskéi a nagyon aprótól a milliméteres darabkákig bármi lehet. A kávéőrlő szíve két őrlő lapátból áll – ezt minden esetben és folyamatosan az időjárási körülményekhez kell igazítanunk. Az őrlőnek a kávéfőzőgép előírásainak is meg kell felelni , – ezért fontos tényező a Portioli termékeknél a GIME – főképp, ha kávégépekről és őrlőkről van szó.
A kávégép maximális teljesítményének fenntartásához a karbantartás a kulcs. A gépet soha nem szabad kikapcsolni, a kávéfiltert minden nap tisztára kell mosni, és a zárószelepeket gyakran kell cserélni. A kávégép tisztításánál minden részletre alapos figyelmet kell szentelni.
A legjobb baristák a kávéjuk minőségéről híresek – ám ehhez számos elemet kell figyelembe venni. Ezen tényezők nem mindig láthatóak, de mégis elengedhetetlenek a kávé minőségéhez. A kávék hűvös és száraz helyen kell tartani. A kávé készletet folyamatosan forgatni kell, hogy ne öregedjen el. A kávégép nyomását és vízhőfokot és rendszeresen ellenőrizni kell a minőség fenntartáshoz. A kávéfiltereket naponta kell tisztítani. Soha nem szabad több kávét őrölni, mint amennyire szükség van. Mindig vegyük figyelembe, hogy a kávé szívja a vizet, a tárolásnál maximálisan figyelembe kell venni, hogy milyenek körülmények – napos, száraz, vagy hideg és nedves. A kávéőrlemény mennyisége soha nem lehet 7 grammnál kevesebb – a pontos mennyiségért a gyártó iránymutatását kell figyelembe vennünk.
A kávécsészéknek mindig nedvesnek és melegnek kell lennie.
A legtökéletesebb kávé eléréséhez a legalapvetőbb a kávé keverék maga, ennek típusát a saját karakterjegyei határozzák meg. Először is, a frissen learatott kávébabnak a legkiválóbb minőségűnek kell lennie. Fontos figyelmet kell szentelni annak, hogy minden kávéfajta a neki legmegfelelőbb pörkölési eljáráson essen át. A kávék keverését is maximálisan figyelembe kell venni – az összeállításnál ügyelni kell az arányokra, hogy a kívánt ízt érjük el. Az egyensúly a két különböző fajtánál – Arabica és robusta – ugyanannyira fontos, mint a pörkölés hőfoka. Az előbb említett egyensúly és arány a gyártók egyéni titka, ezen különbségek alkotják az eltérést az egyes gyártók kávékeverékei között.
A kávé intenzitását, finomságát, gazdagságát és az aroma tartósságát az érzékeinkkel tudjuk értékelni és felmérni. Ahogy a kávéscsésze közelít az orrunkhoz, a kiáramló forró és nedves levegőt beszippantva különböző tulajdonságokat észlelünk. Pörkölt – uralkodó karakterjegye minden csésze kávénak. Csokoládészerű – a legkívánatosabb aroma, amelyben felismerhetjük az erős kakaó ízt, és emellett a vanília jegyeket.
Egy csepp kávé hatásra az ízlelőbimbók édes, savas és keserű ízt érzékelnek. Az édesség a nem túlpörkölt kávébab jellegzetessége, mivel ez így még nagy arányban tartalmaz glükózt. A savasság a természetes savaknak köszönhető – csökken a pörkölési szakaszban. A keserű íz megjelenése a kortyolás végén a koffein, cukor és a fás elemek átalakulása során keletkezik, mindez a pörkölési eljárás során megy végbe. Mindezen karakterek mellett – a kávé minőségétől függően – érezhetünk finom csiklandozó érzést, amelyek a fás elemeknek köszönhetőek, amik a kávébab szárazságát fokozzák.
A kávé látványának elemzéséhez csupán annyi szükséges hogy kitöltsük egy forró kávéscsészébe a kávét – a krémes réteg a tetején azonnal látható. A krémes réteg három tulajdonságát kell figyelembe vennünk: Állag – szilárdság és vastagság, Tartósság – mennyi idú alatt tűnik el a rétég, és a szín. A krém színe homogén, állaga tömör és tartós. A kávé összetételét megállapíthatjuk a krémes réteg színe és állaga alapján: A mély, mogyoróbarna hab pirosas jegyekkel, pici, tömör buborékokkal arra utal, hogy főleg vagy kizárólag Arabica kávéból készült. A sötétbarna hab szürkés árnyalattal, laza habállaggal a Robusta jelenlétére utal a keverékben.
Antioxidáns tulajdonságai
Számos tanulmány kimutatta, hogy a kávé, mind a koffeines és a koffeinmentes, tartalmaz jelentős mennyiségű antioxidánsokat. Az antioxidánsok védenek a májrák és a vastagbél rák, a cukorbetegség, a Parkinson-kór és a szívbetegségekkel szemben is.
Kávé és a fizikai teljesítmény
A koffein javítja a teljesítményt és kitartást ad az erős és hosszan tartó erőfeszítés során is. Serkenti az agyi receptorokat,mely energiatermeléssel válaszol.
Kávé és a mentális teljesítmény
A koffein növeli a koncentrációt, összpontosítást, és csökkenti a fáradtságot és javítja a rövid távú memóriát.
A Coffea nemzetség minden faja fás szárú, de találunk köztük alacsony cserjéket vagy akár tíz méter magasra megnövő fákat is. A levelek színe a zöldön kívül a sárgástól egészen a bíborvörösig változhat. A kávéivók szempontjából két fontosabb és két kevésbé fontos fajt különböztetünk meg a nemzetségen belül. A Linné által 1753-ban meghatározott Coffea arabica az egyik legfontosabb faj, ez adja a világ minőségi kávéját alkotó arabica kávébabot. Az arabica kávén belül megkülönböztetjük a Brazíliában termesztett „brazil típusú” kávébabot, illetve a világ többi részéből származó „más gyenge kávéfajták” babjait.
A másik főfaj robusta kávébab, amely keményebb, erősebb ízű, többnyire az arabica kávé ízének elmélyítésére használnak. Az átlagos arabica növény egy nagyra nőtt bokor sötétzöld, ovális levelekkel. A termése és az élénkpiros, cseresznyére emlékeztető bogyó szintén ovális, és többnyire két, kissé lapított magot rejt, ez maga a „kávébab”. A robusta fajba tartozó egyedek bokrok akár 10 méter magasra is megnövő, de sekély gyökérzettel rendelkező kisebb fák. A kerek termések 11 hónap alatt érnek meg. A magok oválisak és kicsit kisebbek, mint az arabica kávébabok.
Jelenleg a világ termésének kétharmadát az arabica adja, amelyek érzékenyebbek a betegségekre, mint a robusták. Mindkét fajták telepítés után 3-4 évre teremnek először, és a körülményektől, gondoskodástól függően 20-30 évig termőképesek. Ezt követően újra kell telepíteni az ültetvényeket. Mindkét fajta sok csapadékot és napfényt igényel. 15-29 C-fok mellett érzik jól magukat. Ha a hőmérséklet fagypont alá esik, a növény elpusztul.
A két másik, kisebb jelentőségű kávéfaj a C.liberica és a C.excelsa, amelyek a kevésbé használt liberica illetve excelsa babokat adják.
A kávébabok a bogyók magvai, melyek kb. 1 évig érnek a kávécserjén. Ez idő alatt még nem alakul ki semmilyen különleges íz, ezt a bab majd csak a későbbi pörkölés során kapja meg. A kávécserje (Coffea arabica és Coffea robusta) virágai csak néhány óráig virágoznak, és jázmin illatuk van.
A bogyók egyharmad része kávébabból áll, a maradék megoszlik a bogyó gyümölcshúsa, az úgy nevezett gyümölcsvelő (39%), a nyálkahártya (17%), valamint az úgynevezett pergamen- és ezüstbőr között (1,7%).
A kávé fejlődési történetének kezdetén a „coffea“ növénynem áll. Belőle fejlődnek ki a “Coffea Arabica” és a “Coffea Robusta” elnevezésű fajták, melyek gyümölcse megajándékoz bennünket a kávé élvezetével.
A történet szerint a kávé növény először Caffa-ban, egy Etióp régióban, bukkant fel az ősi időkben. A kávékészítés abban az időben ismeretlen volt számukra.
A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint, a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr.e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. A másik történet szerint egy Phazes nevű arab orvos i.sz. 900-ban a kávét orvosságként használta. 1000 körül Avicenna is gyógyszerként használta a kávét. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.